Balatonfüred és Csopak borvidék

A borvidék területe a szőlő termőhelyi katasztere alapján: 6445 ha

Hegyközségi tagok 500 m2 feletti szőlőterülete: 2143 ha
A borvidékbe tartozó települések száma: 24

A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket.

A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét.

Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös.

A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling: bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált.
A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.

Feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú - főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg.
A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, majd 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között Csopakon is volt szőlője. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. A papoknak, szerzeteseknek köszönhetően e vidéken a szőlőművelés, a borászat színvonala évtizedekkel megelőzte más tájak fejlődését.

A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is.
A XVIII. sz.-ban újra fellendült a térség fejlődése, a XIX. század közepére pedig Balatonfüred már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.

Ma is Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa.
A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget.

A Csopak Környéki -, a Balatonfüred és Környéke -, a Dörgicse és Környéke - és a Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára.

A borivás kultúrájának hagyományait pedig a Balatonvin Borlovagrend őrzi.

(Forrás: borregio.hu)